Posted by : MoonlighTie 2016. december 3.

Cím:
Szökőév

Fejezetcím:
Smoke Signal
Sorszám:
3/?
Korhatár:
R
Műfaj:
Novel, A/A
Hangulat:
Hurt/Comfort, Suspensive
Fejezetek hosszúsága:
2000/3000 szó
Fandom:
The Band
Szereplők:
Robbie Robertson, Levon Helm, Rick Danko, Richard Manuel, OC
Slash/Nonslash/Multi
Fülszöveg:
Egy februári napon Kitty végre megteszi azt, amire már hónapok óta készült, elszökik Manchesterből. Leborotválja hosszú, szőke haját, a fejére kalapot húz, és a fiatal vándorfiú szerepében tetszelegve repül egészen New Yorkig. Otthontalanul vág neki új életének tervek nélkül, de reményben úszva. Útja során végül egy folkot játszó zenekar mellet köt ki, akik érthetetlen okból kabalájukká fogadják, anélkül, hogy tudnák, Kit Moon igazából lány, nem csak egy brit suhanc fiúcska
NA:
Kit hiretelen népszerű lesz, legalábbis keresett. A dolgok alakulnak.
Kellemes olvasást!



Margo Ainsworth sosem ivott. Egyedül a nagyszülei házassági évfordulóján kényszerítettek belé néhány pohár bort, amitől szinte azonnal jobb kedvre derült. Ebből tanulva anyja soha többé nem engedte alkohol közelébe. A lány hiába ivott bele az konyhai szekrényben rejtőző boros üvegbe, az nem váltotta be reményit, ezért feleslegesnek is könyvelte el. A fejében egy olyan gondolat rajzolódott ki, hogy az évfordulón ivott borban drog volt, és a sima alkohol nincs rá semmilyen hatással. Erről tudomást szerezve az anya megnyugodhatott. A történtek után Margo nem ivott semmijen alkoholt. Nem is váltott ki belőle nagyobb érdeklődést. A pia drága, és az íze sem annyira finom. Csak az olyan átlagos emberek itala, akiket fel képes vidítani. Nem az övé.
Kitty Moon sem gondolja ezt másképp. Egyedül annyiban térnek el nézeteik a halott lánnyal, hogy ő apró félelmet táplál az italozás irányába. Főleg az öntudatának elvesztésétől retteg, ami a helyzetében egyenlő lehet a halállal. Ha valaki megsejti, hogy minden vagyona az a kopott táska, és ellopja, véget is vetett rövidke életének. Ezért is aggódik amiatt, hogy jelenleg két kanadai srác szorítja maga közé. Az egyik láthatóan őrült, a másik pedig ok nélkül túl kedves. Nem a legjobb helyzet. Az utcán sétálnak, ki tudja hová tartva.
 - Ne aggódj öcsi, jó buli lesz – próbálja megnyugtatni Ricky, a láthatóan félénk Kitet. – Élvezni fogod, meglátod – folytatja megpaskolva a lány vállát.
 - Hidd el, ahová megyünk, minden székre legalább három fullos kiscsaj jut. Ez a város tele van dögös pipikkel – hadarja Levon, miközben egy új cigit gyújt. – És az olyan cuki kölykökre gerjednek a legjobban, mint te – motyogja.
 - Ez igaz, tegnap láttunk egy gyereket, aki két csajt szedett fel egyszerre, és fele olyan jól nézett ki, mint te – dicséri Rick, és nehezen tudja csak leplezni, hogy tetszik neki Kit. Még ha úgy tudja fiú is.
 - Oké srácok, veletek megyek, de ha még egyszer elmondjátok, hogy milyen jól nézek ki, biztosra fogom venni, hogy buzibárról dumáltok – rázza meg magát Kitty, mire Lee hangosan kezd röhögni.
 - Ez az, te vagy az én emberem – csap a hátára erőteljesen, miközben Ricky álnevetése alatt kissé elszomorodik. Nehezen viseli a belső vívódásokat.

Greenwich Village pár száz évvel ezelőtt még egy külön falu volt, messze Manhattan határaitól. Telepesek éltek rajta, akik főleg gazdálkodással foglalkoztak, és ők alakították ki New York ezen városrészét. A város szoros alaprajzából kellőképpen kilóg a Village, aminek utcái kanyarodnak, és számok helyett neveket viselnek. Az egész főleg lakónegyedből áll a Brodway meg a Hudson folyó között, de ettől függetlenül rengeteg bár, és kocsma is helyet kap a szűk utak határában. Egyfajta sötét negyed ez, telis-tele droggal, itallal, no meg pénzért megvehető szórakozással. Érdekesség ugyan, hogy pont ezen utcák között élnek a kor legnagyobb művészei. Ezért is fordul ide minden szökött kölyök, aki zenész akar lenni.
A Historyca egy olyan klub, akár csak a többi. Zajos, hangos, mégis az egyik legkellemesebb a környéken. Egy lemezbolt mellett helyezkedik el, a másik oldalán egy irodával. Maga az épület kocka alakú, téglafalú. Senki nem mondaná meg elsőre, hogy miféle bár. Belépve az ember alig lát valamit a cigifüsttől, ha mégis, akkor bőrfedésű kanapékat, aranyra festett lemezeket a falon, vörös szőnyeget, és egy apró színpadot, amin egy zongorán egy fekete nő énekel Nina Simone számokat. Csak is Jazz szólhat, semmi más.
A klub tele van emberekkel. Fiatalok, akik beszélgetnek, táncolnak, énekelnek, és kifulladásig dohányt szívnak. Főleg egyetemisták, vagy fiatal lányok. Néhány idősebb alak a bárpultnál. Alig lehet helyet találni.
Az egyik körasztalnál ül valaki, sötétbarna, fülig érő hajjal, borostás arccal, unatkozva. A neve Richard Manuel. Egy vicces, egyszerű alak kopott ruhákban. Vár.
Hatalmas, fekete szemével a semmibe mered, míg széles ajkain át mély levegőt vesz. Áhítozva néz a pulton csúszó frissen csapolt sör után.
Hirtelen aztán derűsen pillant fel, mikor négy korsó Heineken csapódik az karcolt faasztalra. Richie arcára idilli mosoly rajzolódik.
 - Tessék – veti oda Robbie érzéketlenül, de Richard még csak rá sem hederít búskomorságára, torkára önti az éltető nedűt.
 - Többiek? – kérdi Rich, letörölve habbajuszát.
 - Fogalmam sincs – feleli a gitáros mogorván. – Lehet meghaltak – veszi elő groteszk humorát, amit kitudja kitől nyúlt, mire Manuel már nem tudja visszatartani oktató jellegű hangját.
- Fejezd már be ezt a lehangolt csipogást. Néz körül, mindenhol pipik, és csak téged néznek. A helyedben befejezném az önsajnáltatást – dadogja Richie. Igaza van, mint mindig. Minden női tekintet csak Robbie-ra szegeződik, amióta csak belépett. Lehajtja fejét, és átkozza a napot, mikor megszületett. Nem is igazán tudja miért. Mire felpislantana, hirtelen az ő arca vetül a szeme elé. Azé a kölyöké, aki elvette a kedvét a metróbeli zenéléstől. És sokkal jobban fest, mint ahogy emlékezett rá. Erőfeszítés nélkül kenterbe veri. Kerek, kéken villogó szemei, vörösen izzó dús ajkai, és hófehér, porcelán bőre. Egy festmény ez a kis suhanc. Valószínűleg nincs is más a földön, akit Robbie ennyire gyűlölne. Éppen Richard karját böködné, mikor meglátja, hogy legnagyobb riválisa Ricky és Levon oldalán lép a bárba.

Kitty első benyomása a Historycáról rendkívül pozitív. Éppen olyan hely, amit elképzelt két új barátja mellé. Furcsa, egyedi, és büdös. Nem is tudja merre nézzen a sok arc között, amik mind rá bámulnak. Mintha még sosem láttak volna embert, vagy hozzá hasonlót.
Ugyan a klubban lézengők érdeklődése cseppet sem meglepő. Kit, a lányos fiú külsője jóval felsőbbrendűbb körökbe tartozik, mint amikhez hozzászoktak. Ettől függetlenül Lee beljebb löki a lányt, az az a legjobb csalit, amit valaha a föld szült.
 - Ott van Richard – súgja oda Rick, és mindhárman leülnek mellé. A kandi először csodálkozva néz végig Kitty-n, aztán a hatalmas táskáján, amit szorosan a lába mellé szorít.
 - Ez meg ki? – fordul a másik kettőhöz tudatlanul. Levon csak mutogat, mivel az egyik korsó már az ajkára is tapadt.
 - Ő Kit. Lee csalija. Brit – foglalja össze Ricky, és ennyi elég is. A lány szelíden int, majd elmosolyodik. – Ő meg Richard. És Robbie merre császkál? – néz körbe Rick, a negyedik kandi után kutatva.
 - Passz. Az előbb még itt ült mellettem – dörmögi kifejezéstelen ábrázattal, és Kitty-nek ötlete sincs kiről beszélhetnek. Jobban lefoglalja, hogy kezdi feszélyezve érezni magát, mikor a szomszédos asztalnál négy diáklány láthatóan róla sugdolózik. – Hát Kit, azt hiszem tényleg hasznos lehetsz nekünk – veszi észre a dolgot Manuel vigyorogva.
 - Hé, Kitie ne hagyd, hogy ez a fura figura kihasználjon – Mutat Levon fenyegetően a másikra, mire mind nevetni kezdenek. Kitty hangja kissé felhangosodik, és az egész bár számára hallhatóvá válik az a selymesen lágy kacaj, ami szinte néma csendet követel maga után.
 - Nézd csak – mutat Ricky a négy lányra, kacsintva, és Kit oldalra fordul. Mind elvörösödtek. – Azt hiszem máris akadnak rajongóid.
 - Gyerünk kisherceg, hívd ide őket – csapja könyökön Levon. Imád csapkodni.
 - Még csak most jöttünk – rázza a fejét kacéran. – Különben is, van még egy haverotok, nem? – néz bambán a többiekre. Ők összenéznek, és kissé elhalkulnak.
 - Ő egy kicsit más, mint mi – húzza a száját Ricky visszafogottan. – Az a fajta, aki tud magának nőt szerezni, nem úgy, mint Levon – jegyzi meg gúnyosan, mire Lee ismét csak kinyújtja a nyelvét, akár egy óvodás. – Na, pont ezért nem – mosolyodik el, majd lassan feláll. – Keresek egy biliárdasztalt – mormolja az orra előtt lévő korsót Kit elé tolva, majd hátrébb sétál. A lány most először találja szemben magát alkohollal hosszú évek óta. A félelem az arcára van írva.
 - Légy őszinte Kit, hány éves vagy? – borzolja szemöldökét Richard.
 - Hagyd már, egy húzásra lecsúszik neki ez a kis apróság – fintorog Lee. – Rajta kisherceg!
Kitty vesz egy mély levegőt, majd arra gondol, hogy ma még alig pár korty vizet ivott, és másra sem vágyik, csak némi ingyenes folyadékra. A Heineken komló illata kellemesebb, mint amire emlékezett, és a barnás folyadék fölött keringő hab, akár a tejszín, csalogató. A megkapó üvegkorsó barázdált füle a kezéhez tapad, majd az oldala az ajkához. A keserű, mégis zamatos ital egykettőre eltűnik a krigliből. Levon lelkesen csapja össze tenyerét, és Richie is emel egyet poharán. Kit ugyan köhint egyet, majd elmosolyodik. Az alkohol hamar a fejébe száll. A szédülés is egy pillanaton belül kísérteni kezdi.
 - Ez az én kishercegem – veregeti hátba Lee, majd egy újabb cigire gyújt. Aztán egyszerre bokán rúgja Kitty-t. Ő forgolódik értetlenül, mire megpillantja a lányfogat egyik tagját, aki mellette álldogál. Sebesen felegyenesedik mellé, és alig valamivel magasabb nála. Hullámos, rozsdabarna haja a válláig ér, és frufruja egyészen hosszú, ami alatt zafírzöld szemei csillognak.
 - Szia – köszön szendén. – Tessék! – néz le a kezében lévő apró virágcsokorra. Kit elvigyorodik, majd elveszi, és a kalapjának szalagja alá tűzi.
 - Köszönöm, most már nem vagyok olyan ganaj – mormolja nevetve, és lányka elvigyorodik. Tisztán hallani a szívdobogását. – Én, és a barátaim – néz a röhögő Levonra – örülnénk, ha csatlakoznátok hozzánk – dadogja.
 - Megkérdezem – fut vissza a lány gyámoltalanul, és Kit visszaül.
 - Hihetetlen, hogy tényleg bejött – köhögi Richard, mialatt Lee majd’ megfullad az öntelt nevetéstől. – Jól csináltad kölyök.

Rick legnagyobb szenvedélye a biliárdozás, ez tagadhatatlan, ahogy az is, hogy verhetetlen benne. Most pedig, hogy Robbie kétséges lelkiállapotban van, nem is okoz semmilyen kihívást neki. Csak ketten vannak az asztalnál, és a kedvenc játékukat játszák, a ,,metszett torok” nevű-t. A cél, hogy a játékos kiüsse a másik golyóit, és a sajátját az asztalon tartsa. A tétet úgy szokták megbolondítani, hogy minden elvesztett golyó után egy felest isznak. Ennek fényében Ricky józanabb, mint a Pápa. 
 - Ez egy szarság – szorongatja Robertson a dákóját.
 - Te akartad, hogy ketten játszunk – szakítja meg Rick a koncentrációját, míg egy újabb golyót üt ki. Robbie felhajt még egy felest. – Egyébként nem értem mi bajod. Levon megint csinált valamit?
 - Nem – vágja rá egyszerre a gitáros. – Egyszerűen csak kimerültem – hazudja. Eldöntötte, hogy nem mondja el ki is az új ismerősük számára. Inkább csak megvárja amíg lekopik róluk. Egy éjszaka alatt csak nem derülhet ki semmi. Különben is, túlreagálta az egészet. Az a kölyök még gyerek.
 - Ismered már Kitet? – szegezi fel a kérdést Ricky hirtelen. Robbie megrázza a fejét. – Ő az, akit Lee látott, még az állomás előtt, tudod. De a sebe már begyógyult – áll fel az asztal fölül, egyenesen a másik srác szemébe nézve. – A kis taknyos úgy néz ki, mint egy kicseszett filmsztár. Nagyon beteg. Tisztára egy Michelangelo szobor – ámul komoly arckifejezéssel, és Robbie most az egyszer örömmel issza ki a kis poharat. – Ha nő lennék, tutira letolnám neki a bugyimat – folytatja, mire Robertson képtelen visszatartani a nevetést. – Ajj, ne már. Ha elmered mondani Levonnak, kinyírlak – szegezi rá a dákót, míg Robbie spontán röhögő görcsöt kap. Ricky el is rontja a következő ütést.
 - Öregem, te nagyon súlyos eset vagy – köhögi a gitáros.   
 - Most miért. Ha nő lennél, te kivel csinálnád? – tárja szét a karját Rick.
 - Hm – gondolkozik el Robertson. – James Deannel.
 - Ne már, csak azért mondod, mert ugyanúgy néz ki, mint te – húzza a száját Ricky egy feles után.
 - Ez egyértelmű, hiszen legfőképpen magammal csinálnám -nyögi, és a másikon kitör a kacagás. – Légy őszinte, ha nő lennél, te is lefeküdnél velem. Egy csettintésre – fokozza Rick kuncogását. – Most miért? Jóképű vagyok, mély hangom van, és magas is vagyok. Egy hozzád hasonló nőnek ennyi elég.
 - Nem Robs, nem mindegyiknek – világosítja fel Rick, miközben újra ő jön. Egyszerre két labdát is kiüt, elsőre. Nem hiába, ő a biliárd királya. – Bár azt is számításba kell venni, hogy a new yorki, vagy a kanadai nők, mert nem ugyanaz. Az amerikai lányok sokkal nyitottabbak, legalábbis itt igen. Azt hiszem – súgja, majd hirtelen eláll a szava. Az asztalok közül egyszerre Kit lép elő, Lee-be kapaszkodva. Az arca vörös, és rajta széles vigyor.
 - Skacok, skacok – kiáltja Levon hangosan – Skacok, ezt nem fogjátok elhinni! Richard, ennek a pofinak a segítségével lelépet nem egy, két csajjal! – szavalja nevetve, Kitty-t a hóna alá szorítva. A lány ilyen kiszolgáltatott helyzetben pillantja meg először Robbie-t. Háttal áll neki, a biliárdasztalnak dőlve.
Kit első benyomása az, hogy ilyen kerek feneket még soha életében nem látott. A gitáros alakja férfias. Széles válla van, és hosszú karjai. Ahogy felé fordul, látszik barna, göndör haja, ami éppen csak a homlokát takarja, és az arca. A szeme keskeny, sárgásbarna, a szája fölött aranyos bajusz, ami neki áll a legjobban ezen a világon. Ebben Kitty nem nyitna vitát. Még soha életében nem találkozott senki olyannal, aki ilyen hamar elbűvölte volna. Az idegen egy szót sem szólt, mégis birtokba vehette volna a szívét.
Furcsa vonzalom keríti hatalmába, amire az alkoholon kívül nem talál magyarázatot. Felugrik, majd Robbie elé lép.
 - Szia! Kit vagyok – szólítja meg kissé félénken, de válaszul semmit sem kap. Egy árva mosolyt sem.
 - Kicsit beszédes lett a piától – súgja Levon oda Ricky-hez.
 - Azt látom – feleli vidáman, miközben Robbie az ő tekintetét fürkészi tanácstalanul Kitty-vel szemben. – Ne legyél seggfej! – adja ki az utasítást határozottan.
A gitáros a lány szemébe néz, és mintha kezdene elillanni minden irigysége. Talán rosszul ítélte meg a kölyköt, hiszen minden, csak nem nagyképű. 
 - Robbie – szólal meg, és a tenyerét nyújtja prűden. Aztán megérzi Kit puha, bársonyos érintését, és ellágyul. – Nagyon örülök – teszi végül hozzá.
 - Én is – mosolyodik el Kitty kacéran.
 - Oké, most, hogy nagyon aranyosan megismerkedtetek, dönteni kell. Ki jön vissza a két pipihez velem? – vág közbe karakánul Levon. – Bocs Kit, te tudsz szerezni másikat. Rick? Rob? – nézett végig rajtuk.
 - Menjetek csak, én vigyázok a kölyökre – szólal meg Ricky. – Szerintem perceken belül kihányja a belét – mutat az egyre csak dülöngélő Kittyre.
 - A te sarad – von vállat Lee, és a gitárossal az oldalán már el is tűnnek. Ugyan ebből Kit túl sokat már nem lát, mert kezdi végleg elveszteni a tudatát. Csak annyira emlékszik a pillanatból, hogy Robbie vágytól ittasan visszanéz rá, neki meg ettől függetlenül felfordul a gyomra. Pont ettől tartott, de legalább a táskája még a hátán van.


Köszönöm, hogy elolvastad!

{ 7 megjegyzés... tell me what you see Comment }

  1. Most akkor Kit meleg?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem homofóbiából, vagy ilyesmi, csak érted...?

      Törlés
    2. Hm, azt hiszem értem mire gondolsz, és nyugi, a névtelenség ellenére nem ez jutott az agyamig először. Igazából rendkívül érdekes kérdés ez, és titokban reménykedtem, hogy egyszer felmerül.
      Mint egyértelmű, a blogon kifulladásig érkeznek az lgbt irányította dolgok, tehát cseppet sem meglepő tőlem ez a történet. Azonban, ez a történet, és Kit személye god damn bonyolultabb. Mint külső megfigyelő, azt kell hogy mondjam, hogy valószínűleg egy transgender boy, aki amúgy bisex. Igen, ez a legmegfelelőbb kifejezés rá. Mert fussunk csak végig a dolgokon.
      Miért nem hetero? Mert igazából nem csak az ellenkező nemhez vonzódik.
      Miért nem leszbikus? Mert nem csak a saját neméhez vonzódik.
      Miért nem simán bisex? Mert ugyan mindkét nem tetszik neki, igazából mégsem tudja ezt ilyen könnyen venni. Nem is tudja elfogadni magát, és úgy igazán nem is vonzódik egyáltalán senkihez. Inkább szentimentális, vagyis érzelem központú ember.
      Miért transgender? Nem kezdem el magyarázni, hogy pontosan mi is ez, a lényeg, hogy egy fiú egy lány testébe születik. Egyszerű. Na persze. És hát ez így van Kittel is. Csak nem igazán tudja feldolgozni. Eleve zavarodott szerencsétlen, főleg hogy elég sok atrocitás éri. De így is elég furán érzi magát, hiába lehet most a saját bőrében. Kicsit őrült a csaj.
      Minden esetre, hogy valóban, normálisan válaszoljak a kérdésedre, igen. Kit ebben az értelemben véve meleg.

      Törlés
  2. Na jó, STOPP! Ha így folytatod, spontán Levon fangirl leszek. Oké, már késő, az vagyok. Imádom. Viszont Rocky is irtó cuki, szóval azért van konkurencia. Robbie meg egy hisztis kislány, nem nyitok vitát.
    Irtó jó, hogy végre beindultak a dolgok, nagyon szurkolok amúgy Kitnek, aki most is imádnivaló volt. Főleg a segges résznél :D Azért vannak benne dolgok. De Levon a legjobb. Nagyon tetszett ez a rész is, alig várom a következőt! ^^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Oh köszönöm szépen! És igen, a dolgok kezdenek alakulgatni. Hihetetlenül lenyűgöz a Levon iránti rajongásod :D irtó inspiráló. Még úgy is, hogy ő igazából ilyen töltelékkarakter, de sebaj. Köszönöm szépen a kommentet!

      Törlés

Copyright © S e x & S h o u t