Posted by : MoonlighTie 2017. április 27.

Cím:
Summer of Crazy-fornia at '88


Fejezetcím:
11 dollár 25 cent
Sorszám:
1/5
Korhatár:
R
Műfaj:
Novel, AU
Hangulat:
Hurt/Comfort, Psycho
Fejezetek hosszúsága:
2500/3000 szó
Fandom:
Jakob Dylan
Szereplők:
Jakob Dylan, Jesse Dylan, Bob Dylan, OC
Slash/Nonslash/Multi
Fülszöveg:
Jakobnak nem annyira könnyű akárhonnan is nézzük. Az apja a világ egyik leghíresebb dalszerzője, és a barátai folyamatosan kihasználják, hogy közelebb kerüljenek hozzá. Titokban ő maga is próbál dalokat írni, de azokat még csak meg sem meri mutatni senkinek. Elfuserált élete akkor ér mérföldkőhöz, mikor végre otthagyja Los Angelest, és New Yorkba költözik, hogy egy művészeti egyetemre járjon. Talál magának egy gyönyörű lányt, Ritat, aki szerencsére semmit sem tud a zenéről. Minden jól alakul, egészen 1988 végzetes nyaráig. Jake és Rita haza utaznak pár hétre, hogy közösen találkozzanak a Dylan-családdal. Beüt a krach. Sunny, egy ismeretlen, őrült lány, akit Jakob eddig soha sem látott, de egy nap alatt képes teljesen felforgatni mindent, amin olyan sokat dolgozott. Csakhogy el sem tudná képzelni milyen sok titkolnivalója van a kis majomlánynak.
NA:
Öhm a függőny fel, a hang be, kezdődjék a móka.
Kellemes olvasást!

Június elején, egy rendkívül meleg napon, egy láthatóan ideges, forró fejű fiú lépett be a Greendream Records nevű, bakelit lemezeket árusító zenei bolt ajtaján, majd erősen be is csapta maga után. Ahelyett, hogy első pillantásait a körülötte fekvő lemezekre vetette volna, arcát tenyerébe temette, és hosszú, kissé repedezett ujjaival a rövid, göndör haját kezdte húzni, mintha csak meg akart volna szabadulni testétől, hogy egy másik emberében élhesse tovább új életét. Az arca, amennyit látni lehetett belőle megviselt volt, fáradt. A denimkék szeme úgy kókadt előre, akár egy elhervadt napvirág. Mély levegőt vett, és kinyújtózva összefonta hosszú, erős karjait, aztán ropogtatni kezdte ízületeit, csontjait, amitől valamiféle megnyugvásra szomjazott.

A Greendreams Records dolgozói tudomást sem vesznek a fiú jelenlétéről, kivéve egyet. Sunny gyorsan a pénztárgép mögé bújik, és előveszi az asztal lába mellett rejtegetett becses kis füzetét. Miután néhány sort ír a szétnyűtt lapok egyikére visszateszi a naplót a rejtekhelyére, majd négykézláb oson tovább a belső irodába.
Az ismeretlen fiú most jár életében először ebben a boltban, de még csak ideje sincs körülnézni, vagy bármilyen módon felfedezni az üzlet kínálatát, vagy bármi mást. Mikor először félénken körbenéz, hogy megtudja hol is van, a pupillája kitágul, és mámorosan ébred rá, a lehető legjobb helyre keveredett.
A Greendream Records ősszel nyitotta meg kapuit, mikor is egy rivális lemezboltot valaki felgyújtott, így a piacon egy hatalmas űr kerekedett, amit csakis Mr. Hoster tudott pótolni, akinek régi vágyálma volt az efféle munka. Eladta pékségét, és ebbe az új vállalkozásba kezdett, ami pár hónap alatt Los Angeles egyik legfelkapottabb lemezboltjává nőtte ki magát.
Maga az üzlet egy tömbház közepén helyezkedik el, de zöld falaival jócskán kitűnik a többi átlagos épület közül. Az teszi különlegessége, hogy minden egyes bútorát, szekrényét, állványát egy furcsa, kicsit sárgás, bambuszzöld szín borítja. A padlón a szőnyeg, és a dolgozók pólói is mind ebben a színben kápráznak. A választék közel végtelen. Nyolc sor van feltöltve albumokkal, négy kislemezekkel, és a hátsó részen lemezjátszók is ki vannak állítva, ahogy poszterek, pólók, pengetők, hevederek, és más csecsebecsék is, mind a rockzene legkiemelkedőbb neveivel felruházva. Ez a Greendream Records.
A fiú férfias, íves arcáról a bolt látványa egy pillanat alatt sodorja el a kétségbeesést, és a helyére gyermeteg rajongást ültet. Meghallja a hangszórókon át a lágy dallamokat, amik a The Clash legújabb albumját hirdetik. Teljesen véletlen, hogy a kedvenc bandája. Megrázza magát, a pirosodó kerek ajkai elmosolyodnak. Elönti a váratlan felfedezés öröme, annyira, hogy el is felejti, minél hamarabb el kell tűnnie innen, nehogy… Késő.
Az ajtó ismét kinyílik, mire egy csodálatos lány lép be rajta, üdén. A fénylő, aranyszőke haja a derekát simogatja, míg napbarnított bőre csillog, akárhányszor a nap sugarai rávetülnek. Arca eléttel teli, és rendkívül ártatlan, aminek égköve ciánszínű szeme, amit hosszú szempillája árnyékol. De mindez semmilyen szépséget nem hordoz a mosolya mellett. Ahogy kivillannak hófehér fogai, vékony ajkai felívelnek, mintha minden jókedvre derülne, ami csak a közelben van.
A lány lassan Az újra elkeseredő fiú mellé lép, majd gyengéden megérinti vállát.
 - Hű, milyen érdekes hely – jegyzi meg tündöklően. – De ők nem ismerik a cdket? – nevet édesen, mire a fiú ismét a homlokát masszírozza, míg belekarol a lányba.
 - Tudod ez a hangzásról szól – lehelte a fiú mély, érces hangján, csalódottan. – Inkább menjünk, jó? – húzta volna a lányt az ajtó felé, de az inkább előre sétált a pénztár felé.
 - Szerinted vannak Bay City Rollers-es cuccaik? A húgommal imádjuk őket – nézett hátra miközben előre sétált. Nem látott senkit a közelben, ezért erősen rácsapott a csengettyűre, ami a pultra volt helyezve. – Nahát, pedig dél van, nem? – mosolygott, mire a fiú mogorván lépet mellé.
 - Tudod a kölykök még suliban vannak – nyögte hallkan, mikor a lány hirtelen felkapja a fejét.
 - Ott, mintha lenne valami – ugrik odébb, míg a csüggedt fiú unottan támaszkodik a pultra, kémlelve a szépséget, ahogy a világ egyik legcikisebb bandája után kutat a másik szobában. Reményvesztett tekintetét egyszerre mégis megzavarta egy hangos kiálltás az emelet felől.
 - Sunny! – repeszti meg a falakat egy férfi lármája, mire hirtelen a semmiből felugrik a pénztár mögül egy apró, fiatal kislány. Rövid, világos, datolyabarna haja zilált, és több helyen az égnek áll, míg hatalmas éjsötét szemei nagyra tágulva bámulnak a fiúra, illetődötten. Az arca kissé szeplős, és ő maga olyan vékony, akár egy nádszál, amit egy télen át csonkolt az északi szél. Az apró, bambuszzöld póló is csak lóg rajta a bolt nevével.  – Remélem, hogy eladtál már ma valamit, vagy kinyuvasztalak! – kiállt a férfi újra, míg a lépteitől hangos az épület. A kislány ijedten kap levegőért, majd gyorsan kezével segítve magán felugrik a pultra, és mélyen a megszeppent fiú szemébe néz.
 - DE! – fordul hátra kiabálva. – Ez a srác éppen most vesz egy lemezt! – folytatja. A fiú vállára támaszkodva átugrik az egyik lemezeket tartó állványra, a hármas soron. Végigfut rajta, aztán a leghátsó részről előkap egy fehér albumot, ami a fiú számára ismeretlen. Vékony körök, és négyzetek vonalai keresztezik rajta egymást, míg a közepén egy furcsa rajzolt arc félbevágva mosolyog. A kislány elvigyorodik, majd visszaszökdel az állványon egyensúlyozva. Berohan a pénztárgéphez, amit rögtön elkezd ütögetni.
 - Hé – ellenkezik a fiú értetlenül. – Még csak nem is tudom mi a franc ez, nem fogom… - ellenkezik a fiú kissé gúnyosan, mikor a férfi, akihez a fülsüketítő hang tartozik a lányka mögé lép. Egy nyalókapálcikát rág a szájában. Az, hogy magas nem fejezi ki eléggé a méretét. Súlyos, szakállas férfi, akivel ránézésre nem érdemes vitatkozni.
 - 11 dollár 25 cent – szólal meg az alacsony kislány kárörvendő mosollyal, majd szinte kikapja a pénzt szegény fiú kezéből, aki önmagán nevetve veszi át a bambuszzöld zacskóba csomagolt lemezt, amit legszívesebben rögtön a kukába dobna. – Köszönjük, hogy nálunk vásárolt! – kacsint a fiúra hirtelen a kislány, mire ő meglepődve fordít hátat. Ebben a pillanatban ér mellé a csinos szőke, aki belé karolva újságolja neki, nem talált semmi hasznosat ebben a lepukkadt kócerájban. Kisétálnak.
A férfi, Mr. Hoster gyanakodva néz a kislányra, majd visszalép a saját lépcsői felé.
 - Sunny, ugye nem sóztál rá csak úgy valamit a vásárlóra, már megint? – kérdezi összehúzva dús, fekete szemöldökét.
 - Ó, dehogy Chuck bácsi. Dehogy – mosolyodik el a lányka vidáman. – Biztosan visszajön még! Szerintem egy törzsvásárlót szereztem ma – harsogja lelkesen a levegőbe öklözve.
 - Ajánlom, hogy ne verj át! – fenyegeti Chuck bácsi marcona tekintetével, majd előhúzza a lépcsők mögül a székét, és ledobja súlyos testét rá. – Mehetsz, de rajtad tartom a szemem. Ha kettőre nem érsz vissza, azt nagyon megkeserülöd! – néz az ajtó felé, és a kislány boldogan elindul. – És tudod, hogy Mrs. Norman azonnal telefonál, ha nem vagy ott!
 - Chuky bácsi, nyugi már – legyint egyet Sunny, és azzal a lendülettel ki is lép a boltból, hogy megkeresse a biciklijét, és tovább guruljon. Eközben a termetes férfi a fiókból előhúz egy doboz cigarettát. A Marlboro vörös színnel ívelt papírdoboza hozzáér az ujjához, míg ő kívánkozva szagol bele a dohányba, majd elrakja. Bezárja a fiókot.

Pár saroknyira a Greendream Records-tól fekszik az város egy átlagos kis plázája. Nagy üvegépület, ami tele van boltokkal. A fiú erre emlékszik, jól. Innen kapta az első tornacipőjét, és itt ugrott bele először a haltartályba, és kezdte az állatokat a szökőkútba dobálni, hogy azok szabadok lehessenek. Csupa szép, szívmelengető emlék fűzte ide. Ezért is mutatta meg a barátnőjének a helyet, aki persze rögtön berohant egy ruhaboltba. A nők ilyenek, nem? Folyton csak a vásárlás.
Ezért a fiú most ülhet a próbafülkék előtt, a nyakában minden csomaggal. Most először van ideje megnézni a lemezt, amit az a furcsa kölyök rátukmált. A banda neve teljesen ismeretlen, és a számok címeit se hallotta még. Ettől függetlenül érdekelni kezdi a dolog. Már alig várja, hogy apja házába érve meghallgathassa mit látott a szemében az a furcsa kislány. Vagy csupán másnak nem tudta volna eladni ezt a gyér lemezt?
 - Jakob? – súgja a szőke szépség.
 - Igen kicsim? – áll fel a fiú, majd a fülkét eltakaró függönyhöz lopózik.
 - Felhúznád a cipzárt, kérlek! – mosolyog rá édesen, mire a fiú gyengéden végig simítja a kezét a lányra feszülő ruha bársonyos anyagján. – Majd otthon, jó? – nevet édesen, és Jake sóhajtva ráilleszti a szoknyát. – Á, ez szörnyű. Utálom – vágja rá szinte rögtön a szőkeség, és már bújik is ki belőle.
Jakob visszasomfordál a helyére, és újra egy papucs férjnek érezi magát, ahogy ott ül a csomagok gyűrűjében, várva a barátnőjére. Ilyenkor egy csettintésre el tudna aludni.
Hirtelen egy hatalmas guruló fogasszerű állvány jelenik meg mellette, tömve ruhákkal, mögötte egy idős nővel. Az elkezdi kiakasztgatni a szoknyákat, ingeket, blúzokat, amiknek látványától Jakob csak még jobban elálmosodik. Ásít.
 - Elnézést, nem baj, ha kipakolom őket? – kérdezi az öreg hölgy, de a fiú még mindig csak tátja a száját.
 - Persze, persze, bocsánat – dadogja kezét az arca elé húzva, mikor hirtelen a furcsa kislányt pillantja meg, a lemezboltból, az állványon lógva. Ugyanúgy néz ki, de most jobban hasonlít egy majomra, mint kölyökre, nem is beszélve a polaroid kameráról, ami a nyakában lóg. A fiú szemei ismét tágra nyílnak, mire Sunny némán a mutató ujját az ajkai elé húzza, azt súgva:
 - Psszt!
Jakob bólint egyet, de az arca ugyanúgy eltorzul az ámulattól. Erre az idős nő is felkapja a fejét, és elkezdi furcsán szemlélni a fiút.
 - Valami baj van? – bámul rá, de Jake csak néhány értelmetlen szót képes odamakogni válaszul.
 - Nem, csak öhm, csak azt gondoltam jól állna a barátnőmön az a fürdőnadrág – hadarja meghökkenve, és a nő csak rázza a fejét.
 - Aham.
Erre Jakob elkapja a tekintetét, és szorongva kezd előre bambulni, amíg a hölgy el nem tolja a ruhasort Sunny-val együtt.
A fiú ismét értetlenül ül, de most először elmúlt az álmossága. Még önmaga is csodálja, hogy kelthette fel az érdeklődését jobban az a kis majomlány, mint a barátnője kifogásolhatatlan teste, amin alig volt bármi ruha. Szerencsére nem kell olyan sokáig gondolkoznia rajta. A szőkeség hamarosan végez, és Jakob pénztárcájának csupán egy szoknyába fáj a plázalátogatás. Ebben a boltban.
Kisétálnak, és a fiú szerencsétlenségére a szőkeség egy kozmetikai üzlet felé veszi az irányt.
 - Rita, nem vásárolni jöttünk – húzza a száját, de a lány csak erőtlenül vállon csapja.
 - Édes, azt mondtad minél kevesebb időt akarsz a szüleiddel lenni. Itt jól elütjük az időt. Ne panaszkodj már annyit – mosolyodik el, majd befut a boltba. Jakob forgatja denimkék szemét, és sóhajtozva áll készen a színtiszta szenvedésre, mikor hirtelen valaki hátulról megragadja a kezét, majd hátra húzza a fal mellé. A fiú egy szót se tud kinyögni, az ismeretlen lány sebesen megragadja az állát, aztán gyorsan megcsókolja. A polaroid gép vakuja villan, de Jakob képtelen védekezni. Mikor rémülten hátrébb húzódik a gépből már ki is jött a kép. Sunny, a majomlány áll előtte diadalittas vigyorral az arcán, míg a képet fújja finoman, apró ajkával, ami nem is olyan rég még Jake-éhez tapadt.
 - Mi a franc? – törli meg száját a fiú. – Normális vagy kölyök? – emeli fel kissé a hangját, mire a kislány felé mutatja a képet, amit egyszerűen képtelenség lenne bárhogy kimagyarázni.
 - Nem tetszik? – mosolyodik el Sunny vidáman, majd a hátsó zsebébe dugja a kis képecskét. – Ne aggódj, nem nagyon érdekel a válaszod. Öt percre kérlek, hogy segíts, vagy megmutatom a közös képünket a csini kis barátnődnek – von vállat a lány, mire Jakob égbe emeli kezeit.
 - Megörültél? – hüledezik a fejét rázva. – Nem csinálok semmit!
 - Hát, felőlem meg is próbálhatod visszavenni – vigyorog Sunny a fiú felé fordítva fenekét, de ő csak hátrébb lép. – Minél tovább dumálsz, annál tovább fog tartani. Amint végeztünk megkapod, azt csinálsz vele, amit akarsz. Gyere már! – ragadja meg Jake karját, és elindul előre. Elővesz tíz dollárt, és a gyógyszertár elé érve Jakob kezébe nyomja. – Bemegyünk, és te szépen veszel egy fél literes ricinusolajt. Ennyi – hadarja Sunny, mire Jakob féltő pillantással néz rá.
 - Mégis mire kell az neked? – kérdezi aggodalmasan.
 - Nem kell érdekeljen – feleli a kislány határozottan, majd belépnek a gyógyszertárba. Csak egy nyugdíjas bácsi áll előttük, aki ahogy megkapja a prosztatatablettáit már megy is tovább. Jake ziláltan lép a pulthoz, amihez Sunny alig ér fel. Nem magasabb a fiú vállánál. Nem is csoda, hogy innen semmit sem vásárolhat.
 - Jónapot! Fél liter ricinosolajt kérek – mondja Jakob bután, mire Sunny bokán is rúgja.
 - Ricinusolajt? – néz át rajta a gyógyszerész.
 - Igen – bólint a pultra vágva a pénzt. A férfi elé rakja az üveget, majd a visszajárót. – Köszönöm! – nyögi Jakob, és már mennek is. Ahogy az ajtóhoz érnek a lányka a kezében lógó üveget kicseréli a képre, és már ott sincs. Csak ennyit szól vissza neki.
 - Milyen zenész akarsz te lenni, ha ennyit se tudsz megjegyezni? – int a távolból, és Jake böszmén nézi meg újra a képet, ahol éppen egy majomlánnyal csókolózik. Kifejezéstelen arccal méri fel, majd a kozmetikai bolt felé indulva kidobja lomhán egy útba eső kukába.
Ahogy az üzlet elé ér, pont szemben találja magát a szőkeséggel. Rita tárt karokkal néz rá.
 - Hol voltál?
 - Én csak öhm… - próbál valamit mondani, de a lány ki sem tudja várni.
 - Nem érdekes. Inkább menjünk tovább, úgysem találtam semmi érdekeset – lép ki a boltból. Jakob átkarolja, és mennek is az újabb áruházak felé. – Édes, nincs véletlenül nálad valami édesség? – mosolyog ismét a lány, és Jake a zsebébe nyúl.
 - Áfonyás rágó. Szereted?
 - Olyan gyerekes vagy – neveti ki Rita félvállról. – Még nem ettem, de ha nem bánod megkóstolom – odanyúl a rágóért, és a szájába veszi. – Hmm – mormolja, majd az arca kissé elzöldül. – Ez szörnyű! – kezd köhögni. – Zsebkendő?
 - Bocsi, az nincs – feleli Jakob, és Rita a kukához tipeg. Undorodva köpi ki a rágót, de valamiért az arckifejezése mit sem változik, sőt. Még sosem tett ilyet, de most a kukába nyúl. A kép van nála. Az a kis hülye papír, rajta Sunny és Jake csókja, amit az az öreg polaroid hányt ki magából nem is olyan régen.
Jakob keze ismét a fejéig cikázik, és ismét a haját kezdi tépni, egészen ameddig Rita vissza nem ér mellé. És felé mutatja a képet.
 - Ez mi a szar? – kérdezi haragosan. – Ez mi?
 - Kicsim, félreérted! – próbál Jake védekezni, de ez közel sem könnyű. – Az a hülye kölyök ezzel zsarolt meg, hogy vegyek neki valamit! – hadarja a semmibe, de Rita szokás szerint toporzékolni kezd.
 - Hihetetlen, hogy öt percre hagylak magadra, és te rögtön más csajokat kezdesz hajtani. Mi lesz később, ha? Versenyeznem kell a többi nőddel? De a legnagyobb bajod, hogy őszinte se bírsz lenni, és elmondani az igazat. Állandóan csak hülyeségeket találsz ki, és azt hiszed benyelem. Hát, nem. Elegem van belőled Jakob! – kiabálja.
 - Nyugi édes, elmondom az igazat!
 - Hm – fonja össze karját a szőkeség. – Figyelek.
 - Ő a volt barátnőm – próbál valami hihetőt kitalálni. – Még mielőtt New Yorkba menten jártam vele, és most, hogy visszajöttem azt hitte miatta, és az egész csak megtörtént, de megmondtam neki, hogy vége. Jó? – néz fel félénken, és a látvány meggyőző.
 - Szóval kidobtad? – néz rá bambán a lány.
 - Ki. Vége van.
 - Rendben, hiszek neked, de most nagyon mérges vagyok rád. Képtelen vagyok a közeledben maradni, haza megyek, és majd otthon megbeszéljük – feleli a lány a fejét rázva.
 - Ne, ne, ne, ne! Inkább odaadom a pénztárcám, és menj egy hotelbe, ha nem akarsz látni, de kérlek ne menj még haza! – harsogja Jake, mire a lány a kezét nyújtja. – Keress egy taxit, és menj a Sunshine Hotelbe. Holnap reggel érted megyek, jó? – próbál mosolyogni, de ez kevéssé sikerül.
 - Tizenegyre – vágja rá Rita, majd lép is tovább cipelve a táskákat, a padlóra dobva a képet, magára hagyva a fiút. Még csak vissza sem néz, egyszerűen eltűnik a távolban. Egyedül a lemez marad Jake-el, ami most inkább csak indulatot ébreszt benne.
Jakob ismét a fejét fogja, majd a falba rúg. Egyszerűen mérges saját magára, hogy nem bírta mondjuk összetépni a képet, vagy elégetni, vagy bármi. Ezt jól megcsinálta. Odalép a földön fekvő képhez, ami minden baj forrása. Lehajol érte, majd mérgesen összegyűri a kijárat felé indulva. Most aztán a csatornába fogja dobni azt a hülye papírdarabot a hülye lemezzel együtt.
Indulatosan kilép az épületből, lesétál a lépcsősoron, és a szökőkút felé megy, mikor egy ismerős színt pillant meg. A bambuszzöld póló, ami a kis Sunny-n lóg, aki éppen az egyik márványpad előtt ül összegörnyedve a földön. Térde az arcát támasztja, ahogy a pad a hatalmas sportbiciklijét.
Jake eddig legszívesebben jól beolvasott volna neki, de ebben a pillanatban valamiért megsajnálja a kislányt. Végülis a saját hibájából dobta ki majdnem a barátnője. A zsebébe dugja a gyűrött képet, és leül a márványpadra a majomlány mellé. Némán. 



Kérdés: Van ötletetek melyik albumot sózta rá Sunny Jakobra? 

Köszönöm, hogy elolvastad!
Előző rész

{ 8 megjegyzés... tell me what you see Comment }

  1. Hú.
    Először azt hittem, egy Wallflowers albumot vetetett meg Jakobbal, aztán rájöttem, hogy na csak nem.

    Amikor írtad, hogy majd az apja házában hallgatja meg a lemezt, csak két bekezdés múlva esett le, hogy ki is az apja. Good for me.

    Sunny pedig... Sunny mit csinál? Honnan tudta, hogy zenész akar lenni?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Húha. Hát, az érdekes lett volna. De azért meghatott, hogy neked nem esett le, hogy Jake az a Bob junior. De amúgy minden ki fog derülni, eskü :D Sunny az Sunny.

      Törlés
  2. #miisittvagyunk Az első bekezdés múltban van írva aztán bumm átváltasz jelenre. Engem totál megzavart, azt sem tudtam akkor most mi van....?? Amúgy jól írsz, mindent eltudtam képzelni. Annyit még hogy ricinusolajAt. További jó írást!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hy! Öhm az Dosztojevszkij bűn és bűnhődésének első bár szava, ami csak úgy jött. Csak, így csak. Kihasználunk mindenkit lol, a saját regényünkben lol.
      És igen, az olajas dologban lehet valami, de ez van, ha megbízol a wordben, eh. Különbenis most jöttek ki az új helyesírási formák, amikbe könnyen bele lehet kavarodni. Eh. Meg még a tájszólás is. Ezer hiba.
      És köszönöm szépen! :) Viszont!

      Törlés
  3. Wohó, wohóóó. Ez kérem szépen micsoda? Mi van azzal, hogy nem kezdek új fandomokba, vagy valami? Hm? Istenem, ha ez számítana egy ilyen első fejezet után? :D Nem. Ez kurva jó. Bár, nem éppen a megszokott. Egy ilyet nem pont tőled vártam volna, hogy őszinte legyek. Mármint meg van benne a tipikus humorod, meg minden (pl. a fürdőnadrágos dolog, ott felnevettem) de az egész önmagában mégis kicsit nyomasztó. Látszik, hogy a háttérben ott vannak Jakob kifejezetten komoly problémái, de Sunny bolondos viselkedése sem hétköznapi. Nyílván neki is van jó sok totkilnivalója. Vagyis miért kellett neki az a ricinusolaj? Öh? Nincs ötletem, ha csak nem hajat akar növeszteni. De azt se vágom, hogy most honnan tudta, hogy Jake zenész? Lehet tudja ki ő o.O. Ja, szóval elég sok kérdés áll még előttünk, úgyhogy lehet szépen folytatni, válaszolgatni.

    Mindenés remélem sok ilyen Sunnys baromság lesz benne, mert csípem a csajt. Bár érdekelne hány éves. Btw.

    Válasz: Frank Zappa - Ship arriving too late...? Talán. De kábé stimmel.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ehehehe, tudom kerülnöm kellene az új fandomokat, de olyan nehéz. Ránéztél már valaha Jakobra? I mean wat? Egyszerűen elkerülhetetlen a szerelem. És kész. Na.
      Igen, ez kicsit kihúzott a saját zónámból. Nagyon. Olyan furcsa az egész, és még sosem írtam hasonlót, de azért remélem jó irányba tartok, na de majd meglátjuk. Ígérem minden ki fog derülni, így, vagy úgy. Nincs miért aggódni, jön az egyszercsak.
      Igenis, Sunny az egyik főszereplő, szóval megpróbálom nem kihagyni. És wah. Zappa nagyon jó tipp, most, hogy mondod a leírás kb. stimmel, de nem.

      Törlés
  4. #miiv
    Oké, tudom, hogy amúgy is szoktam kommentelni, de sajnos nem mindig. Szóval most próbállak kiengesztelni. Meg megmondani, hogy ez rohadt jó. De nem koptatom a szám. Jó és kész.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! :) Én is itt vagyok.

      Törlés

Copyright © S e x & S h o u t